Sziasztok!
Ezennel én is megnyitom a soraimat a szakdolgozati kutatásommal kapcsolatban, amelynek témája, habár még nem rajzolódott ki előttem kristálytisztán, a japán nép, közelebbről is pedig a japán ember köré fog összpontosulni.
Ami igazán érdekel tulajdonképpen, az tágan a japán emberek viselkedésének mikéntjei, az egyén (pl. társadalmi) viszonyulásainak, érzelmi világának feltárása (miként reagálnak pl. bizonyos szituációkban - és hasonlók), lehetőleg a kultúra kontextusán belül.
"Azon kutatások gyűjtőneve, amelyek a kultúrák közötti különbségeket és hasonlóságokat pszichológiai szemszögből demonstrálják az emberiség pszichikai egységének feltételezése alapján. A kulturális pszichológia főként két kérdéskört ölel fel: a kultúra és a személyiség kapcsolatának vizsgálatait, ezen belül külön alcsoportot alkotnak a nemzeti karakterkutatások; egyes kulturális jelenségek összehasonlító tanulmányozását. – Irod. Kroeber, A. L.: Anthropology (New York, 1948); Honigmann, J. J.: Culture and Personality (New York, 1954)."
kulturális antropológia
"A kultúra fejlődésének és terjedésének, valamint az ember és a kultúra viszonyának törvényszerűségeit kutató tudomány. Elméletileg kutatási tárgyát alkotja minden kultúra és minden embercsoport, valójában a kulturális antropológiai kutatások zömét törzsi társadalmak, korai államalakulatok és osztálytársadalmak alávetett osztályainak kultúráira terjesztették ki. Tárgyköre és elnevezése az USA-ban alakult ki. A régészetet, nyelvészetet, etnológiát, etnográfiát és folklorisztikát integráló tudományként az → antropológia egyik ága. Az utóbbi évtizedekben az elnevezés elterjedt francia és német nyelvterületen is. (→ néprajz) – Irod. Lévi-Strauss, C.: Antropologie structurale (Paris, 1958); Mühlmann, W. E.–Müller, E. W.: Kulturanthropologie (Köln–Berlin, 1966); Bock, Ph. K.: Modern Cultural Anthropology (New York, 1969); Petrova-Averkÿeva, Ju. P.: A „kulturális” és „szociális” antropológia egymáshoz való viszonyáról a nyugati tudományban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1971)."
társadalmi néprajz
"A társadalmi kapcsolatok, viszonyok összehasonlító és történeti jellegű vizsgálata mindazon népek körében, amelyek a néprajzkutatás tárgyát képezik."
nemzeti karakter
"Olyan pszichikai, esztétikai fogalom, amely kifejezi egy konkrét nép társadalmi életének, kultúrájának és lelki alkatának speciális jellegzetességeit. A néprajzi kutatás köre ettől jelentősen eltérő lévén, elsőrendűen nem foglalkozik a kérdéssel, inkább csak az → etnikus specifikum problémája révén kapcsolódik hozzá. Csupán a két háború közötti nacionalista német néprajzi kutatásban kapott nagyobb jelentőséget a nemzeti karakter vizsgálata. M. Wähler megfogalmazása szerint „Az átfogó néprajzi kutatás végső célja, hogy a nép belső életét feltárja és karakterét megragadja”. A. Haberlandt szerint „A néprajz egy nép természetének, sajátosságainak tudományos megragadására törekszik, állandó létének lelki és történeti megértésében külső és belső megközelítés erejével”. A nemzeti karakter megismertetésére irányuló törekvések azonban tudományos eredményt nem hoztak, csak homályos, semmitmondó általánosságok bizonytalan megfogalmazását eredményezték. Bizonyos rokonságot mutatnak ezzel a törekvéssel R. Benedict → kulturális mintákra vonatkozó vizsgálatai. – Irod. Spamer, A.: Die deutsche Volkskunde (I., Leipzig, 1934)."
Ezennel én is megnyitom a soraimat a szakdolgozati kutatásommal kapcsolatban, amelynek témája, habár még nem rajzolódott ki előttem kristálytisztán, a japán nép, közelebbről is pedig a japán ember köré fog összpontosulni.
Ami igazán érdekel tulajdonképpen, az tágan a japán emberek viselkedésének mikéntjei, az egyén (pl. társadalmi) viszonyulásainak, érzelmi világának feltárása (miként reagálnak pl. bizonyos szituációkban - és hasonlók), lehetőleg a kultúra kontextusán belül.
A tudomány területén ilyen irányban leginkább a kulturális pszichológia ágában érdemes keresgélni. Ez az ágazat ma még viszonylag friss és korszerű, így még igen sokáig lesz érdemben is kutatható, azonban jeles képviselői már most is akadnak. Közülük is kiemelkedő Kitayama Shinobu, magam is nagyrészt az ő tanulmányai alapján fogok dolgozni. Essen pár szó arról, ki is ő:
Kitayama Shinobu jelenleg a Michigani Egyetem pszichológia-professzora, emellett pedig igazgatója az egyetem "Kultúra és Megismerés" elnevezésű kutatóprogramnak is.
A professzor japánból származik, BA és MA-diplomáját is a Kyotoi Egyetemen szerezte. Doktoriját viszont már Michiganben kapta. Kutatói munkáját saját szavaival így foglalja össze az egyetem honlapján:
"Kutatásom a kulturális különbségek, valamint hasonlóságok köré összpontosul, olyan különböző mentális folyamatok figyelembe vételével, mint az egyén, az érzelmek, és a megismerés. Ezen belül is nagy figyelmet fordítok az ázsiai népek - mint például a japánok, filippínók és kínaiak amerikaiakkal való összehasonlítására."
Mindezek után pedig tisztázzuk, mi is az a "kulturális pszichológia", vagy mondjuk a "nemzeti karakter", hiszen a dolgozatomban nagy valószínűséggel többször is előfordulnak majd ezek az elsőre nem feltétlenül egyértelmű fogalmak.
kulturális pszichológia
kulturális pszichológia
kulturális antropológia
"A kultúra fejlődésének és terjedésének, valamint az ember és a kultúra viszonyának törvényszerűségeit kutató tudomány. Elméletileg kutatási tárgyát alkotja minden kultúra és minden embercsoport, valójában a kulturális antropológiai kutatások zömét törzsi társadalmak, korai államalakulatok és osztálytársadalmak alávetett osztályainak kultúráira terjesztették ki. Tárgyköre és elnevezése az USA-ban alakult ki. A régészetet, nyelvészetet, etnológiát, etnográfiát és folklorisztikát integráló tudományként az → antropológia egyik ága. Az utóbbi évtizedekben az elnevezés elterjedt francia és német nyelvterületen is. (→ néprajz) – Irod. Lévi-Strauss, C.: Antropologie structurale (Paris, 1958); Mühlmann, W. E.–Müller, E. W.: Kulturanthropologie (Köln–Berlin, 1966); Bock, Ph. K.: Modern Cultural Anthropology (New York, 1969); Petrova-Averkÿeva, Ju. P.: A „kulturális” és „szociális” antropológia egymáshoz való viszonyáról a nyugati tudományban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1971)."
társadalmi néprajz
"A társadalmi kapcsolatok, viszonyok összehasonlító és történeti jellegű vizsgálata mindazon népek körében, amelyek a néprajzkutatás tárgyát képezik."
nemzeti karakter
"Olyan pszichikai, esztétikai fogalom, amely kifejezi egy konkrét nép társadalmi életének, kultúrájának és lelki alkatának speciális jellegzetességeit. A néprajzi kutatás köre ettől jelentősen eltérő lévén, elsőrendűen nem foglalkozik a kérdéssel, inkább csak az → etnikus specifikum problémája révén kapcsolódik hozzá. Csupán a két háború közötti nacionalista német néprajzi kutatásban kapott nagyobb jelentőséget a nemzeti karakter vizsgálata. M. Wähler megfogalmazása szerint „Az átfogó néprajzi kutatás végső célja, hogy a nép belső életét feltárja és karakterét megragadja”. A. Haberlandt szerint „A néprajz egy nép természetének, sajátosságainak tudományos megragadására törekszik, állandó létének lelki és történeti megértésében külső és belső megközelítés erejével”. A nemzeti karakter megismertetésére irányuló törekvések azonban tudományos eredményt nem hoztak, csak homályos, semmitmondó általánosságok bizonytalan megfogalmazását eredményezték. Bizonyos rokonságot mutatnak ezzel a törekvéssel R. Benedict → kulturális mintákra vonatkozó vizsgálatai. – Irod. Spamer, A.: Die deutsche Volkskunde (I., Leipzig, 1934)."
Kezdésnek talán elég is ennyi, következő cikkeimben az eddig kézhez kappott tanulmányok összefoglalóit fogom közzétenni.
[Frissítés: Úgy gondoltam, hasznos lehet, ha felteszem még ide egy-két a fogalom (pl. a kommenteknél említett kulturális antropológia) meghatározását is.]
[Frissítés: Úgy gondoltam, hasznos lehet, ha felteszem még ide egy-két a fogalom (pl. a kommenteknél említett kulturális antropológia) meghatározását is.]
